Avanos Kappadókiában a legjelentősebb történelmi város, ahol a mindennapi élet a hagyományoknak megfelelően folyik. A legújabb kutatások szerint Avanos története a hettiták korára nyúlik vissza, és a város eredeti neve „Zuwinasa” volt, ami „a kerámia földjét” jelenti.
Avanos, Kappadókia
A legrégebbi, még ma is használatban lévő épület az Alaaddin-mecset, amelyet a szeldzsuk szultán, Alaaddin Keykubat építtetett 1202-ben. Avanos Törökország leghosszabb folyója, a Kızılırmak (Vörös folyó) közelében található. A folyót a hettiták „Marassantia”-nak, a rómaiak pedig „Halys”-nak nevezték. Avanos ad otthont Törökország legjobb kerámia- és fazekaskészítőinek.
Avanos városa és körzete Törökország központi anatóliai régiójában, Kappadókiában található, Nevşehir tartomány székvárosától 18 kilométerre (11 mérföldre) északra. Még a közelmúltban, körülbelül 2011-ben, mintegy 16,000 ember élt Avanosban. A korábban Venessának nevezett, mai Avanos Törökország leghosszabb folyójának, a Kzlrmaknak (Vörös folyó), más néven az ókori Halysnak a partján fekszik.
A körzet átlagos tengerszint feletti magassága 920 méter, a teljes területe pedig 994 négyzetkilométer (azaz 384 négyzetmérföld) (3,018 láb). A legmagasabb pont a Smail Sivrisi-hegy, melynek magassága 1,756 méter (5,761 láb).
Már a hettita birodalom korában is készítettek kerámiát Avanosban, a Kzlrmak folyóból származó vörös homok felhasználásával. A város történelmi központja és a folyóparti elhelyezkedése népszerű üdülőhellyé teszik.
Avanos, ahogy Kappadókia többi része is, a tipikus kontinentális éghajlatra jellemző időjárást mutat: forró, száraz nyarak és hideg, havas telek váltják egymást.
Avanos története
Az ókori Avanosban található számos fazekasműhely közül sok egy földalatti „városokból” álló hálózatban található, amelyek egykor lakóhelyek lehettek. Bár nincs írásos bizonyíték arra, hogy ezeket az építményeket pontosan mikor vájták ki a földből, valószínű, hogy néhányuk építése a hettita kor alatt kezdődött.
Strabón szerint az ókorban Avanos Venessa néven volt ismert, és a Kappadókia Királyságának harmadik legfontosabb városa volt (i.e. 332–17). Azonban nincs fennmaradt nyoma annak a hatalmas Zeusz-templomnak, amely egykor ott állt. A római és bizánci időszakban jelentős keresztény közösség élt Avanosban, és a Dereyamanl Kilisesi templomot a sziklába vájták. Ritka esetekben a templom még ma is használatban van.
Avanosban található.
Számos gyönyörű, kőből épült ház áll még ma is, melyeket valószínűleg a mára kihalt görög és örmény lakosság épített. Ezek a házak Avanos gazdag múltjának legszembetűnőbb, kézzelfogható emlékei. Az épületek a folyó északi partján, a város történelmi negyedében találhatók. Avanos a 2000-es évek elején gyorsan fejlődött, és 2010 után a folyó déli partján is sok új épület létesült, melyet gondosan parkosítottak és a szabadidős tevékenységek céljaira fejlesztettek.







