ZÁRT KÖRBEN TARTOTT ELŐZETES · LUXURY TOUR TURKEY
A Romos Travel által · 2009 ótaSzemélyre szabott utazások.+90 537 473 99 56
Luxury Tour TurkeyTervezd meg az utazásomat!
AZ UTAZÁS MÖGÖTT REJLŐ HELYSZÍNEK

Bosporusz

Európa és Ázsia között húzódó szoros más perspektívából mutatja be Isztambult: a vízparti villák, paloták, faluközpontok, mecsetek és erdős dombok egy összefüggő panorámában láthatók.

Fedezd fel ezt a helyet! ↓
Bosporusz
Bosporusz

A Bosporusza Boszporusz-szoros az a tengerszoros, amely összeköti a Fekete-tengert és a Márvány-tengert, és elválasztja az ázsiai Törökországot (Anatóliát) Európától.

Bosporusz, Isztambul

A Boszporusz hossza 19 mérföld (30 km), a legszélesebb pontja a északi bejáratnál 2.3 mérföld (3.7 km), míg a legkeskenyebb pontja a Rumelihiszar és az Anadoluhiszar oszmán erődítményei között 2,450 láb (750 méter). A középső részének mélysége 36.5 és 124 méter (120 és 40 láb) között változik. Erős áramlás jellemzi, amely a Fekete-tengertől a Márvány-tenger felé halad a középső részén, de a felszín alatt egy másik áramlás is van, amely több sós vizet szállít a Márvány-tengertől a Fekete-tenger felé. A Boszporuszban intenzív halászat folyik, mivel a halak a különböző évszakokban a csatornát használják arra, hogy a Fekete-tengerbe és onnan visszajussanak. A part mentén falvak, üdülőhelyek és luxusotthonok találhatók. a víz mindkét partján.

A Boszporusz név a görög „ökörátkelő” kifejezésből, a „boos poros”-ból származik, és összefügg a mitikus Io alakjával, akiről azt mondják, hogy tehenet formájában kelt át a thrákiai Boszporuszon utazásai során. A bizánci császárok, majd később az oszmán szultánok erődítményeket építettek a szoros partján, különösen az európai oldalon, mivel Konstantinápoly (Isztambul) stratégiai fontosságú helyen, a szoros déli végénél feküdt. Az Anadoluhisar vára, amelyet I. Bajezid építtetett 1390–91-ben az ázsiai parton, és a Rumelihisar vára, amelyet II. Mehmed építtetett 1452-ben közvetlenül a szoros túloldalán, két ilyen példa. Ahogy az európai hatalmak megerősödtek a 19. században, szabályokat vezettek be (1841-es szerződésekben). és 1871-ben) szabályozták a szoroson áthaladó kereskedelmi és hadihajók forgalmát. Az első világháborúban az Oszmán Birodalom vereségét követően egy nemzetközi bizottság vette át a szoros irányítását. A montreux-i egyezmény 1936-os ratifikálásával Törökország visszanyerte a szoros feletti jogkörét.

Jelenleg három híd ível át a szoros felett. A Boaziçi (első Bosporusz-híd) volt az első, amelyet megépítettek, és 1973-ban nyitották meg a forgalom előtt, fő nyílása 3524 láb (1074 méter). A Fatih Sultan Mehmed híd, amelyet második Bosporusz-hídnak is neveznek, 1988-ban nyílt meg a forgalom előtt, fő nyílása 3572 láb (1090 méter). A Yavuz Sultan Selim (harmadik Bosporusz-híd) fő nyílása 4620 láb (1408 méter); 2016-ban nyílt meg a forgalom előtt. 2016-ig tartott, amíg elkészült az első autóút-alagút a Bosporusz alatt, de 2013-ban egy vasúti alagút is átadták.

A görög mitológiában
Ő Inachus, a folyóisten és Melia, egy óceánid leánya volt, és a görög mitológiában Ióként ismerték. Kallithyia az a név, amellyel Iót, Zeusz feleségének, Hérának első papnőjeként emlegették. Zeusz beleszeretett Ióba, és egy fehér borjúvá változtatta, hogy megvédje Héra haragjától. Zeusz felesége, Héra rábeszélte, hogy adja neki a borjút, cserébe azért, hogy elküldi Argus Panoptést („az Összelátót”), hogy őrizze Iót. Így Zeusz Hermest küldte, és Hermész varázslattal álomba altatta Argust, majd az alvó Argust megölte. Ezután Héra egy szúnyogot küldött, hogy zaklassa Iót. Ió végigfutott a világon, átúszta azt a szorost, amelyet később Boszporusznak neveztek el („Ox-átkelő”), és végül Egyiptomban találta magát, ahol visszanyerte eredeti alakját, és világra hozta Epaphust.

Az egyiptomi istennő, Ízisz kapcsolatban volt Ióval, a szent bika, Apis pedig Epaphusszal. Miután Héra parancsára elrabolták, Ió végül megtalálta Epaphust a szíriai Bübloszban. Ebben a mítoszban Astarte, Szíria istennője is kapcsolatba hozható Ióval. Mind az egyiptomi, mind a szíriai részlet azt mutatja, hogy a Kelet milyen hatással volt, és hogy a nem-görög isteneket gyakran a görög megfelelőikhez hasonlították.

A Boszporusz-hidat 1970 és 1973 között építették.

Ez a híd összeköti Európát és Ázsiát Isztambulban, Törökországban. A Boszporusz-híd 64 méter magas a vízszint felett, a pillérei pedig 178 méter magasak.

A híd kizárólag gépjárművek és más közlekedési eszközök számára van, a gyalogos közlekedés – akár a tájnézegetés céljából, akár egyszerűen az átkeléshez – nem megengedett.

A Boszporusz-szoros elhelyezkedése.

BEYLERBEYI PALOTA
Az oszmán szultán, Abdulaziz 1861 és 1865 között építtette a Beylerbeyi-palotát. A tervezők Sarkis és Agop Balyan testvérek voltak. A Beylerbeyi-palotát eredetileg nyári rezidenciának szánták.

A többi oszmán palotával ellentétben a Beylerbeyi-palotában nincs fűtési rendszer. Ezenkívül a palotában található egy úszómedence. A palota gótikus és neoklasszikus stílusú.

Az épület kétszintes, aranyozott oszlopokkal, mozaikokkal és festményekkel díszített. A Beylerbeyi-palota 24 szobából, 1 török fürdőből, 1 fürdőszobából és 6 kertben elhelyezkedő pavilonból áll. A palota az ázsiai oldalon, a Boszporusz partján található. Jelenleg múzeumként működik.

A látogatás során megtekintheti az eredeti tárgyalótermeket, étkezőket és fürdőszobákat. Az utolsó oszmán szultánok egyike, II. Abdulhamid 1918-ban a Beylerbeyi-palotában hunyt el. Ma megtekintheti az egykori tanulószobáját, hálószobáját és fürdőszobáját.

KÜÇÜKSU PAVILON
Az épületet Abdulmecid szultán építtette 1857-ben, és ő bízta meg Garabet Balyan barokk stílusú építészt és fiát, Nicogos Balyant a tervezéssel. Mahmut I. uralkodása alatt egy kétszintes, fából készült palota állt itt. Az épület különlegességét a falai adják: más palotákkal ellentétben itt a falakat öntöttvas korlátokkal vették körül, és mind a négy oldalán egy-egy kapu található. Belül egy hagyományos török háznak tűnik, de palotaként olasz márványból készült, bohémiából származó kristálycsillárokkal, függönyökkel és Hereke-szőnyegekkel van díszítve.

Abdulaziz szultán uralkodása alatt a kertben található eredeti épületek egy részét lebontották. Az épületet 1944-ben felújították, majd múzeumként nyitották meg. A palota a Boszporusztól nyújt a legszebb látványt.

A Lánytorony
Ismert még Leander tornyaként is, a törökök pedig Kız Kulesi néven emlegetik. Számos legenda kering a toronyról, és a legnépszerűbb a következő: volt egyszer egy király, akinek egy szeretett lánya volt. A szerzetesek figyelmeztették a királyt, hogy egy kígyó megharapja a lányát a 18. születésnapján.

Ekkor a király felépíttette a tornyot, hogy lánya távol legyen az országtól, és elkerülje a kígyót. De a prófécia továbbra is érvényben maradt. Egy nap a szolgák kosarakban hoztak szőlőt, és egy kígyó a szőlő között rejtőzött. Végül a kígyó megharapta a lányt.

Ez az ősi torony egy sziklás kiemelkedésen áll a Boszporusz bejáratánál, Uskudar partjainál. Jelenleg világítótoronyként használják. Az eredeti tornyot a 12. században a bizánci császár, Manuel Komnenosz (1143–1180) építtette, azzal a céllal, hogy megerősített alapot találjon a hajók számára, és ezzel a Boszporuszt lezárja a tengeri forgalom elől. Ma a Leánytorony Isztambul egyik legnépszerűbb étterme. A Leánytorony a legjobb rálátással a következő helyről nyílik: Bosporusz.

FEDEZD TOVÁBB!

Még több felfedezésre váró hely.

Fedezze fel a célállomást!
Az utazásod egy beszélgetéssel kezdődik.

Tegyük nagyszerűvé Törökországot!Öné.

Vegye fel a kapcsolatot utazásszervezőinkkel!